Ez a weboldal COOKIE-kat használ!
x

AMINORET® bioracionális technológia

BIORACIONÁLIS TERMESZTÉSI MODELL

Élelmiszer-előállítás kémiai szermaradékok nélkül

A mezőgazdasági termesztésben elterjedt, kizárólag műtrágyahasználatra és növényi élősködők elleni, kémiai alapú növényvédőszerrel történő védekezésre épülő konvencionális technológia a talajélet fokozatos pusztulását, a biológiai sokszínűség (biodiverzitás) csökkenését eredményezi, ezért már rövidtávon sem fenntartható. Tapasztalataink szerint az AMINORET® szermaradékmentes technológia a változó piaci és gazdasági környezet kihívásaira nyújt megfelelő választ. Az AMINORET® technológia a talaj termőképességének megőrzésére és a növények természetes védekezőrendszerének erősítésére épülő technológiai modell, mellyel a növényt károsító baktériumos, gombás és vírusos növénybetegségek, valamint a rovarkártevők túlszaporodása ellen lehet fellépni. Célja, hogy megismertesse a bioracionális növényvédelmi gyakorlat lépéseit. A bioracionális termesztési modell nem más, mint eszköztár a kockázatokat rejtő és nem fenntartható technológiák fokozatos felváltására. A modell lehetőséget teremt a tiszta, jóízű, egészséges élelmiszer költséghatékony termesztésére, ezzel megteremti az alapját a hosszú távon is fenntartható mezőgazdaságnak. Az AMINORET® szermaradékmentes technológia a termelők integrálására is alkalmas, az így megtermelt egységes árualap, jól szervezett termelői együttműködések kialakításával javítható a magyarországi kertészet hazai és külpiaci versenyképessége, bővíthetők az értékesítési csatornák. A technológia három alappillére a (1) gazdag talajélet, (2) a növényi immunrendszer erősítése és (3) a szelíd növényvédelem biostimulátorok alkalmazásával.

 

Bevezetés

Magyarországon jelenleg a kis- és nagyüzemi termesztésben a növényi eredetű élelmiszeralapanyag-előállítás rovarkártevőktől, növénybetegségektől és gyomnövényektől való védelme, továbbá a zöldség, gyümölcs ültetvények mintegy kilencven százaléka konvencionális technológiára épül. A konvencionális technológia a mezőgazdasági termesztésben általánosan elterjedt, hagyományosan sok vegyszert és műtrágyát felhasználó termelési mód, mely kizárólag műtrágyahasználatra és növényi élősködők elleni vegyi alapú növényvédő szerek használatára épül. Ez a módszer, habár kezdetben jelentős termelékenység növekedéshez vezetett, drámai mértékben növelte a környezetszennyezés mértékét is, hosszú távon mind humán, állati és környezetvédelmi megfontolásból is számtalan kockázatot jelent:

  • a talajélet fokozatos pusztulását,
  • a biodiverzitás és
  • a fenntarthatóság csökkenését eredményezi.

A konvencionális termelés következtében a fajok kipusztulásának üteme felgyorsul, intenzív környezeti hatásokra termőtalajaink veszélybe kerülnek, elmarad a szervesanyag-utánpótlás, a különféle talajfertőtlenítő készítmények drasztikusan csökkentik a talajbiológia sokszínűségét. A talajélet minimálisra való csökkenéséhez vezetett a 30-40 évvel ezelőtt elkezdődött intenzív, csak műtrágyára épülő tápanyag-visszapótlás, a talajokból a szerves anyagot kivonó gyakorlat. A szerves anyagokat fontos folyamatosan, minden évben legalább egyszer vagy kétszer a termésbetakarítás után visszapótolni, hogy ne pusztuljon le a talajélet, a hasznos gombák és baktériumok, illetve a rovarok egyensúlyi helyzete ne boruljon fel.

Az konvencionális mezőgazdasági gyakorlatok a természeti erőforrások csökkenéséhez vezetnek, melyek a jövő generációját jelentősen nehezebb helyzetbe hozzák: kevesebb erőforrásból kell, hogy kigazdálkodja a mainál jelentősen nagyobb fogyasztói igényeket (Fehér & Beke Lisányi, 2013). Ezek fényében sürgető igény mutatkozik az olyan termelési módszerek térnyerésére és alkalmazására, melyek biztonságos minőségű és mennyiségű mezőgazdasági termékek előállítására képesek, biztosítani tudják a természeti erőforrások fenntartható menedzsmentjét, piac-orientáltak, és képesek egyúttal kielégíteni a társadalmi igényeket is (Fehér & Beke, 2013). A fenntartható növényvédelemnek hosszú távon a természeti környezet, a gazdaság és a társadalom érdekeit együttesen kell szolgálnia, azaz a fenntartható növényvédelmet olyan alapvető értékek mentén kell kialakítani, mint a föld és a víz minőségének megóvása, illetve a természet védelme, az egészséges ételek előállítása, valamint a piacok és a munkahelyek megőrzése (Fehér & Beke Lisányi, 2013).

Habár a mezőgazdasági termesztők által jelenleg alkalmazott zöldség- és gyümölcstermesztési technológiákat nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, a rövid távú cél mindenképpen az, hogy a lehető leginkább fogyasztó- és környezetbarát szemlélet és tudás érvényesüljön a termesztésben. Egy-egy technológiai folyamat megváltoztatása, új technológiai lépés bevezetése számos akadályba ütközik, beleértve a technikai és gazdasági bizonytalansági helyzetet, illetve azt, hogy a termesztők beidegződéséből fakadóan ragaszkodnak a megszokott módszerekhez, még akkor is, ha az új, alternatív megoldás, módszer melletti döntés racionálisabb volna. A fogyasztói szokásváltozások ilyen nehézségére jó példa a papír- vagy műanyag zacskó vásárlásának esete: az olcsó műanyag zacskót, vagy a környezetkímélő, fenntartható fejlődést szolgáló, de valamivel drágább papírzacskót válasszam? Erre a gondolatmenetre épül a talajos és talaj nélküli termesztésben alkalmazható újfajta tápanyag-visszapótlási szemlélet és a jelenleg alkalmazott növényvédelmi gyakorlat gyökeres változtatására irányuló, környezetbarát AMINORET® szermaradékmentes termesztéstechnológia.

 

Anyag és módszer

A ZFW HORTISERVICE Kft. környezetbarát növénytermesztési és kertészeti technológiák modellezése és alkalmazása során megállapította, hogy nem feltétlenül szükséges kemikáliákat alkalmazni a növénybetegségek és károkozók kártételének megszüntetésére. A növényeket nem csupán műtrágyával lehet és kell táplálni, a növényeknek energiára van szüksége, amit zömében aminosavakból nyernek. Az aminosavakat gyakran nevezik az élet építőelemeinek, méghozzá nem ok nélkül. Ezek a szerves vegyületek egymáshoz kapcsolódva alkotják a fehérjéket, melyek elengedhetetlenek egy egészséges, jól működő növényi szervezet működéséhez. Az élő szervezetekben az aminosavak szerepe nélkülözhetetlen, mert a fehérjemolekulák építői, minden élet alapja. A növények anyagcseréjében, sejtfolyamataiban fontos szerepet játszanak. Ezek képezik a növények könnyen bomló szerves nitrogénkötéseinek nagyrészét.
Az aminosavak kapcsolódási sorrendje a fehérjék térbeli, azaz háromdimenziós térszerkezetét és tényleges funkcióját is meghatározza. Ilyen tevékenység például a táplálék lebontása, a növekedés és a sérült szövetek helyreállítása számos egyéb, alapvető folyamat mellett. A növényi szervezet egyúttal képes közvetlen energiaforrásként felhasználni az aminosavakat. Az aminosavakat három csoportba sorolhatjuk: 

  • esszenciális,
  • nem esszenciális és
  • feltételesen esszenciális.

A feltételesen esszenciális aminosavakra alapvetően csak nagymértékű stressz vagy betegség idején van szükség, ide tartozik az arginin, cisztein, glutamin, tirozin, glicin, ornitin, prolin és a szerin. A nem esszenciális aminosavakat a szervezet elő tudja állítani akkor is, ha táplálék útján nem jut hozzá. Nem esszenciális az alanin, arginin, aszparagin, aszparaginsav, glutaminsav, glutamin, glicin, prolin, szerin és a tirozin. A növényi és humán szervezet számára is alapvető fontosságúak az esszenciális aminosavak. Esszenciális aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani. Ez a kilenc esszenciális aminosav a következő: fenil-alanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán, valin.  A fehérjeépítő aminosavak – mint például a szerin – létfontosságúak a növények fejlődéséhez és anyagcseréjéhez (Ros et al., 2014). A prolin fehérjeépítő aminosav, mely a növények fejlődésének és virágzásának szabályozásában vesz részt. A glutaminsav pedig a növények anyagcseréjének az egyik kulcsszereplője.

Az aminosavak a biostimulátorok egyik leggyakoribb összetevői. A biostimulátor olyan „természetes eredetű, növényi kivonatokat, szerves anyagokat, vitaminokat tartalmazó készítmény, melynek célja a növény életciklusaihoz igazodóan (gyökeresedés, virágzás) a kondíció fokozása, a minőség javítása” (Hoffmann & Pónya, 2016). A biostimulátorok a növények életfolyamataiba beépülve fejtik ki hatásukat, így javítják a növények növekedési paramétereit és a végtermékeik minőségét (Colla et al., 2014; Colla et al., 2017/a; Colla et al., 2017b; Colla et al., 2015; Hoffmann & Pónya, 2016). A biostimulánsok kedvező hatást fejtenek ki a növények hormonális működésére (Kim et al., 2019). Egy biostimulátorokkal kapcsolatos kutatás rámutatott arra, hogy a biostimulátorok képesek kedvezően befolyásolni a paradicsom gyökerének növekedését és fejlődését, a paradicsom tápanyagfelvételét és növekedését, valamint a terméshozamát (Colla et al., 2017/b). Egy további tanulmány alátámasztotta, hogy a trichoderma és a növényi biopolymer alapú biostimuláns alkalmazása nemcsak a terméshozam növelését eredményezi, de prémium minőségű, piacképes saláta előállítására is alkalmas (Rouphael et al., 2020). Egy másik kutatásban a biostimulánsok a tápanyagfelvétel és tápanyag-hasznosítás hatékonyságnövelő szerepére nyújtottak evidenciát a sárgadinnye gyökerének növekedése és morfológiai tulajdonságainak megváltoztatása következtében (Lucini et al., 2018).

A ZFW HORTISERVICE Kft. 2014-ben a megszokott termesztéssel versenyképes AMINORET® elnevezésű szermaradékmentes eljárást szabadalmaztatott. Az AMINORET® technológia olyan természetes eljárás, filozófia, modell, retard aminosavakra épülő tápanyag-visszapótlás és növényvédelmi eljárás, mely a növény immunrendszerének erősítésére, a talajélet és a talaj termőképességének megőrzésére, azoknak növelésére épül, illetve a növényt károsító baktériumos, gombás és vírusos betegségeket, a rovarok túlszaporodását befolyásolja. A retard aminosavakra épülő tápanyag-visszapótlás azt jelenti, hogy késleltetve, visszatartva, időben elhúzódva, mindig olyan mennyiségben kap tápanyagot a növény, mint ahogy arra szüksége van. Az AMINORET® technológiai modell fejlesztésének elsődleges célja, hogy a mezőgazdasági termesztésben általánosan elterjedt műtrágyahasználatra és növényi élősködők peszticidekkel történő kezelésére épülő hagyományos kémiai növényvédelmi technológiára kínáljon alternatívát. Az AMINORET® szermaradékmentes technológia olyan eljárás, mely a talajélet és a talaj termőképességének fenntartását, növelését, valamint a bioracionális növényvédelmet helyezi előtérbe, szem előtt tartva a termelési költségek csökkentését úgy, hogy a növény produktivitása a genetikai potenciál közelében maradjon.

Az AMINORET® technológiai modell a konvencionális növényvédelmi technológiák helyett a bioracionális növényvédelemben rejlő lehetőségekre hívja fel a termesztők figyelmét. A bioracionális termesztési modell eszköztára alkalmas lehet a kockázatokat rejtő és középtávon nem fenntartható, konvencionális technológiák fokozatos felváltására. A bioracionális modell alkalmazásával olyan biológiai-ökológiai eszközrendszert használunk, mely nem zavarja az ökológiai egyensúlyt, ugyanakkor a termesztés gazdaságossága sem sérül. A technológia lehetőséget teremt a tiszta, jóízű, egészséges zöldség-gyümölcs költséghatékony termesztésére, ezzel megteremti az alapját a hosszú távon is fenntartható mezőgazdasági termelésnek.                           A technológia három alappillére:

  • a gazdag talajélet,
  • a növényi immunrendszer erősítése és
  • a szelíd(ebb) növényvédelem biostimulátorok alkalmazásával.

 

Az AMINORET® technológiában rejlő piaci lehetőségek

Magyarországon 1989-től piaci nyitás és életszínvonal-emelkedés következett be. Sorra alakultak a kis- és közepes méretű kertészeti termelő és kereskedő vállalkozások. Ezek kezdetben képesek voltak kielégíteni az erősödő fogyasztói igényeket. A nagy áruházláncok azonban felismerték a friss fogyasztásra alkalmas kertészeti termékekben rejlő lehetőségeket, melynek köszönhetően a 90-es évek közepétől, majd különösen a 2004-es EU-csatlakozástól intenzív terjeszkedésük volt megfigyelhető. Mára a piac évi átlagosan 20-30%-os bővülése mellett is képesek lefedni a piac 70-80%-át.

Egy-egy áruházlánc a friss zöldséget és gyümölcsöt onnan vásárolja, ahol a termesztés klimatikus környezete és ára a legkedvezőbb. Az áruházláncok a magyarországi zöldség- és gyümölcstermesztőket egyenlőtlen versenyhelyzetbe kényszerítették a külföldön termesztett áruval szemben, így elkerülhetetlenné vált, hogy a hazai termesztő volumenben, árban és minőségben jobbat kínáljon, mint versenytársai. A friss piaci kertészeti cikkek termesztése, áruvá készítése és értékesítése specifikus szakmai tudást és méretet igényel. Emiatt a kis- és közepes méretű kertészeti cégek külön-külön nem képesek versenyezni a sokkal erősebb, tapasztaltabb nemzetközi rendszerekkel technológiai fejlesztés, marketing-együttműködés, eszköz- és árubeszerzés terén.

A hazai kertészeti termesztők áruházláncokkal szembeni kiszolgáltatottsága akkor fog csökkenni vagy megszűnni, ha egységes és folyamatos, megfelelő mennyiségű és minőségű árukínálatot biztosítanak, így szükség esetén az árufelesleget könnyebben le tudják vezetni új exportpiacokon. A versenyképesség lényege és alapvető feltétele, hogy a piaci szereplők közel azonos minőségű és méret hatékonyságú, mennyiségben állítsanak elő termékeket, közel azonos önköltségen, megfelelő szaktudás, munkaerő és stabil pénzügyi háttér megléte mellett. Az áruházláncok továbbá a fogyasztói igények alapján szermaradékoktól mentes árukínálatot várnak el a termelőktől.

Az AMINORET® technológiával előállított tiszta, jóízű, jó minőségű, szermaradékmentes, friss zöldség-gyümölcs e minőségi jegyeivel szándékozik megkülönböztetni magát a konvencionális technológiával előállított terményektől, melyre egyre növekvő fogyasztói igény mutatkozik. Így az AMINORET® technológiával előállított termékek egységes árualapot képezhetnek, mely képes a termelők integrálására, ezáltal a hazai és akár a külpiaci helyzetük erősítésére, az értékesítési csatornák bővítésére.

 

Eredmények

Többéves kísérletezés gyakorlati tapasztalatai, valamint számtalan pozitív termelői tapasztalat után igazolást nyert, hogy az AMINORET® szermaradékmentes technológia jól illeszthető a mindennapos termesztői gyakorlatba, mivel költséghatékony, környezettudatos, a termesztők és fogyasztók egészségét védi, ezáltal biztonságos megoldást nyújt a termesztőnek és a fogyasztónak is. Azok a termesztők, akik meg akarják különböztetni magukat, ki akarnak tűnni a piacokon, az AMINORET® szermaradékmentes védjegyet használják. Az AMINORET® módszerrel termesztett növények és a konvencionális, kémiai vegyszerekkel kezelt növények közötti minőségi különbség mérésére statisztikai módszereket nem alkalmaztunk. A modell eredményességét azzal mértük, hogy az AMINORET® technológia alkalmazásával ugyanolyan minőségű és mennyiségű terméshozamot lehet elérni, mint bármilyen konvencionális technológia alkalmazásával. Ily módon teljességgel nélkülözhető és felesleges a kémiai növényvédelem alkalmazása, a klasszikus értelemben vett „mérgezéses” növényvédelem szükségtelennek mutatkozik.

Az AMINORET® szermaradékmentes technológiai modellt olyan technológiai elemek alkotják, melyek gazdaságosan előállítható, tiszta, a termelőre és fogyasztóra nézve kockázatmentes végterméket adnak. A technológiában alkalmazott eljárások termesztőkkel történő megismertetése egyszerű, logikus, könnyen tanítható és tanulható. Az AMINORET® technológia lényege tehát a tiszta, szermaradékmentes, jóízű, egészséges termés, mely jól illeszkedik a fenntartható mezőgazdasági termelés céljaihoz. Az eredményekről szóló grafikonokat, ábrákat a prezentációban mutatjuk be.

 

Következtetések

Az AMINORET® szermaradékmentes technológia a változó piaci és gazdasági környezet kihívásaira, a fenntartható mezőgazdasági termelés követelményeire nyújt megfelelő választ. A technológia a bioracionális növényvédelmet mint kockázatokat rejtő, és középtávon nem fenntartható, konvencionális technológiák fokozatos felváltására alkalmas alternatívát mutatja be. Annak ellenére, hogy a bioracionális technológia alkalmazása tíz év elteltével gyökeres változást hozott a gyümölcs- és zöldségkertészetben, a konvencionális termesztésről nem lehet egyik pillanatról a másikra átállni. Az átállás lépései türelmet és a tapasztalatok fokozatos átadását igénylik. Az AMINORET® szermaradékmentes technológia a termelők integrálására is alkalmas: a szelíd növényvédelmi technológiával előállított friss és feldolgozott egységes árualap javítja a magyarországi mezőgazdaság hazai és külpiaci versenyképességét.

 

Fülei Zoltán 
kertészmérnök