A gyökérzetre végig szükség van
A hazai kígyóuborka-hajtatás bölcsőjében, Méhkeréken rendeztünk szakmai napot ahol a technológiákról, fajtákról, időjárási, piaci kihívásokról, illetve az azokra adható válaszokról egyaránt szó esett, hogy a kertészek jó minőségű, egészséges kígyóuborkát, paprikát vigyenek a piacra.
Az utóbbi évek időjárása változatosan alakult, az évszakok eltolódtak, gyakran átmenet nélkül követték egymást, kezdte előadását Gulyás János, a DélKerTÉSZ szaktanácsadója. Előfordult, hogy egyik hétről a másikra fordultunk a télből a tavaszba, és a nyári meleg is meglepően korán, akár már áprilisban megérkezett. A telek viszont enyhültek, és elmaradtak a károsítókat gyérítő tartós hideg időszakok. A fényviszonyok sem a megszokott módon alakultak, a korábbiakkal ellentétben például a tavalyi november és december az utóbbi 18-20 év „legsötétebb” hónapjai voltak. Hirtelen érkezett viharokban, nagy mennyiségű csapadékot hozó esőkben, késő tavaszi fagyok ban és légköri aszályban szintén volt részünk. A kiszámíthatatlan változásokra lehetetlen előre készülni, ezért mindez a növényeket is megviseli. Tavaly például a korai kiültetések megfáztak, és ha nem is fagytak meg a növények, gyenge gyökérzetet fejlesztettek, gyorsan, megfelelő lomb nélkül virágoztak, kötöttek. A helyzetet metszéssel és a virágok, termések ritkításával lehetett valamelyest orvosolni.
A gyökerek szőrösödése, bolyhosodása kezdeti fonálféreg-fertőzésre utal, bár még nem jelentek meg a gyökérgubacsok, és nem sárgul a lomb
A talajon termesztők dolgát nehezíti, hogy mivel nincs szabadon használható talajfertőtlenítő szer, felszaporodhatnak a drótférgek, lótücskök, és tavaly már májusban megjelentek a fonálférgek is. Érdemes időnként megvizsgálni egy-egy tő gyökerét, hogy az esetleges fertőzésnél azonnal védekezhessünk, illetve biostimulátorokkal megerősítsük a növényeket, különben nem lesz, vagy eladhatatlan lesz a termés.
Fő az egyensúly
Gulyás János szerint a sikeres termesztés alapja, hogy egyensúlyban tartsuk a növények generatív-vegetatív fejlődését. A növények erős, szerteágazó gyökérzete jó termést vetíthet előre, ha menet közben nem hibázunk. Árulkodó jelek, hogy hol nyílnak a virágok a növényen, és mennyi termést hordoznak egyszerre a tövek. A vegetatív-generatív egyensúly felbomlására utal, ha túl közel vagy túl messze van a nyílt virág a hajtáscsúcstól, az ideális távolság öt centiméter. Szintén nem remélhetünk jó termésmennyiséget és -minőséget akkor, ha csúcsban köt például a paprika. A növény valószínűleg végigkínlódja a termesztési időszakot, és legalább 20-30 százalékos veszteséget könyvelhetünk el. Az a jó, ha bő 10 centiméterrel a hajtáscsúcs alatt neveli a termést a növény, az ennél nagyobb távolság ugyanakkor túlzott vegetatív fejlődésre utal.
Az egyensúlyt nagyon sok tényező befolyásolja, elsőként a palánta minősége, a támrendszer típusa. A környezeti tényezők közül az erős fénytől nyáron árnyékolással védhetjük a növényeket a fóliában. Nem mindegy azonban, hogy mikortól és mivel árnyékolunk. A zöld Raschel-hálót felejtsük el, mondta a szaktanácsadó, hiszen az éppen azt a fénytartományt szűri ki, ami kell a növénynek. Ugyan sötét és meleg lesz tőle a fóliában, de a várt kedvező hatás elmarad. Leginkább a fehér árnyékoló javasolt, vagy a fólia fehérre festése, mert az visszaveri a perzselő UV-sugarak egy részét. Az éghajlatváltozás miatt pedig akár már április közepén szükség lehet az árnyékolásra, majd ahogy haladunk a nyárba, újabb rétegek kerülhetnek a növényházra, és célszerű az árnyékolást egészen szeptemberig megtartani.
Természetesen a kertész is irányíthatja a növényeket, metszéssel, öntözéstechnikával, tápanyag-utánpótlással. A biostimulátorok szintén segíthetnek átlendülni a kritikus időszakokon, de a nagyon legyengült állományban csak azoktól nem várhatunk csodát. A talajos termesztésben pedig a talajbaktériumok szerepe sem hanyagolható el.
Az, hogy lesz-e elegendő termés az első időszakban, nagyban függ attól, hogyan osztja el a növény az asszimilátákat. Ha nincs túlzottan leterhelve, akkor a hajtáscsúcsba irányítja a tápanyagok zömét, utána a gyökérbe, valamint a bimbókba és virágokba. Ha azonban a kiültetés után a növénynek nincs elég erős gyökérzete, a túlélésre törekedve a lekötött és a nagyobb termésekbe nyomja a tápanyagokat, így a hajtásba, gyökérbe kevés jut, a bimbókba, kis termésekbe pedig szinte semmi, ezért lerúgja azokat. Fényszegény időszakban még nagyobb ennek a veszélye, elkerülésére csak annyi termést hagyjunk a töveken, amit elbírnak, akárhogy is fáj ez a kertésznek, magyarázta Gulyás János.
Ne megszokásból
A fűtetlen fóliákban általában csepegtetőszalagos vagy csepegtetőtestes öntözést alkalmaznak a kertészek, a talaj-, öntözővíz-, avagy drénvizsgálatot azonban sokan elhanyagolják. Pedig ezek költsége biztosan megtérül, hangsúlyozta Gulyás János. Hiszen ha tudjuk, hogy valamelyik tápanyagból elegendő van a talajban, azt már felesleges, sőt akár káros is lehet tovább adagolni. Inkább annak feltárására kell törekedni, ebben pedig a biostimulátorok is segíthetnek. Az öntözővizet elegendő 3-5 évenként bevizsgáltatni. Talaj nélküli termesztésben viszont legalább havonta célszerű nézetni a drénvíz összetételét, mert csak annak ismeretében korrigálhatjuk a tápanyagrecepteket, és elégíthetjük ki leginkább a növények igényét. Talajos termesztésnél az ültetés előtti talajvizsgálat nélkülözhetetlen. A sátorból 6-8 helyről szedett mintát érdemes összekeverni, és a laboratóriumba beküldeni. Hiába tudjuk ugyanis, hogy mit adagolunk, azt, hogy milyen tápanyagok vannak a talajban, csak a laboratóriumban tudják meghatározni. Érdemes rá áldozni, többszörösen megtérül.
A megszokásból termesztés, tápanyag-utánpótlás hibái tavaly látványosan kiütköztek. Az időjárás miatt máshogyan kellett táplálni a növényeket. Az egyik leggyakoribb gondot a kalciumhiány okozta. Ezt a tápelemet főként a gyökéren veszi fel a növény, ahhoz azonban működő gyökérzet kell. A lombtrágyázás hatása önmagában nem kielégítő. A felső öntözést is el kell felejteni, mert azzal szinte 100 százalékra növeljük a páratartalmat a nyári melegben a fóliákban, a növény ezért nem tud párologtatni, így a gyökér nem veszi fel a kalciumot, sőt inkább erősödik a hiány. Viszont ha párásítórendszerünk van – nem összekeverendő az öntözőrendszerrel –, az sokat segíthet a kedvező klíma kialakításában.
Szintén kerülendő megoldás a nyári melegben sarkig kitárni minden szellőzőt. Nem lesz tőle hűvösebb a fóliában, csak elszáll az összes pára, ettől aztán a növény bezárja a szellőzőnyílásait, kókad, amit a kertész újabb öntözéssel próbál orvosolni, és ezzel csak ront a növények állapotán. Helyette érdemes részlegesen nyitni a szellőzőket, a pára egy részét benn tartani, ha működik a gyökér, párologtatni fog a növény, hűti magát.
Vegyük észre
A sikeres növényvédelem alapja a kártevők nélküli indítás. Ehhez azonban az előkészítést már az előző állomány felszámolásakor meg kell kezdeni. Érdemes a kidobandó növényeket lekezelni a kártevők ellen, akkor várhatóan később jelennek meg az új állományban.
A fogyasztói igények is másféle gondolkodásra ösztönzik a termelőket. Nagyon szigorúak a szermaradékra vonatkozó előírások. A minél kevesebb vegyszerezéshez a legfontosabb, hogy időben észleljük a kártevőket, tegyünk ki például kék és sárga lapokat, az utóbbiakra a levéltetveken kívül repülnek a tripszek is. Kihelyezhetők már az ültetés előtt is, később pedig a növények fejlődésével változtassuk a helyüket, hogy mindig a végek magasságába kerüljenek, ott gyűjtik össze a legtöbb kártevőt. Tavaly a tripsz már áprilisban nagy számban megjelent, és sajnos egyre több helyen észlelik az általa terjesztett TSWV rezisztenciatörő rasszát. A tripsz jelenlétéről a növények levéltünete is árulkodhat (szívogatásnyomok, torzulás), érdemes mielőbb beavatkozni. Főként a biológiai védekezésre alapozzunk. Ha hangyákat látunk, nagy valószínűséggel a levéltetvek is megjelentek. A betelepített természetes ellenségek mellett a kintről érkező katicák, fátyolkák is segíthetnek a pusztításukban.
A szinte mindenütt jelen lévő poloskák távol tartására a szellőzőkre jéghálót helyezzünk fel. Újabban az üvegházi molytetveknél agresszívabb, ellenállóbb dohányliszteske szaporodott fel paprika-, paradicsom- és uborkaállományokon, ezt is fogja a sárga lap, és a természetes ellenségek is hatásosak. Gulyás János jó eredményekről számolt be a virágzó növénykeverékek alkalmazása kapcsán. A fóliák közelébe vetve a napraforgó sok poloskát gyűjtött össze, a keverékben lévő többi virágos növény pedig vonzotta a hasznos és beporzó rovarokat.
Többszörösen megtérül
A kiszámíthatatlan időjárás, a növényvédőszer-választék szűkülése nehezíti a termesztést, de ha folyamatosan figyeljük a növényeket, és nagy gondot fordítunk a megelőzésre, akkor csökkenthetjük a kockázatokat, sőt a költséget is, hangsúlyozta Balogh Ildikó, a ZFW Hortiservice Kft. szaktanácsadója. Abból kell kiindulni, hogy az erős növények jobban viselik a stresszt, okozza azt a környezet vagy valamilyen károsító. Mindenekelőtt tehát erősíteni kell a növények ellenálló képességét.
Mivel a növények motorja a gyökér, már az sem mindegy, hogy milyen talajba kerülnek. Méltatlanul kevés figyelem jut a talajokra, előfordul, hogy a hajtatókertészek évekig, évtizedekig nem váltják a területet, kialakul a talajuntság. Tudjuk, hogy a minél nagyobb bevétel érdekében a növényház minden négyzetméterét célszerű kihasználni, ilyen esetben azonban egy részébe mégis megéri pihentető növényt tenni, mert annak a kedvező hatását már a következő évben érzékelhetjük. A talajéletet serkentő, a talaj szervesanyag-tartalmát növelő készítmények ugyancsak javíthatják a termesztési eredményeket, és bár használatuk drágának tűnik, többszörösen megtérül. A nagy szervestrágya-választékból érdemes azokat kijuttatni, amelyek többféle előnyt nyújtanak, például hasznos baktériumokat, huminsavat is tartalmaznak. Ezek nélkül ugyanis hiába adagoljuk a tápanyagokat, azokhoz nem jut hozzá a növény, így a trágyázás kidobott pénz, ráadásul a fel nem használt tápanyagok terhelik a talajt, talajvizet.
Az uborka gyors kultúra, de ha elrontunk valamit, nehéz orvosolni. A szaktanácsadó szerint a gyökérzet növekedését segítő és a talajból fertőző betegségek visszaszorításában is szerepet játszó Trichoderma tömlősgombák nélkül ma már kockázatos termelni. Bár a palántanevelés során a termelők általában figyelnek a gyökérzet erősítésére, állományban gyakran megfeledkeznek róla, pedig a munkájára egész őszig, a kultúra felszámolásáig nagy szükség van.
Rásegíthetünk a gyökérfejlődésre például a QUIK-LINK készítménnyel is. A biológiai gazdálkodásban is engedélyezett, növényi aminosavakat tartalmazó készítmény növeli a gyökérszőröket. A megfigyelések szerint még mindig több talajos kertészetben küzdenek a fuzáriummal, pítiummal, ezért növényvédő szereket adagolnak. Jobb lenne a vegyszereket e célból is helyettesíteni természetes, a biológiai növényvédelemmel összeegyeztethető anyagokkal. A CHITOPRON immunerősítő lombtrágya például nemcsak a gyökerek fejlődését, hanem a Trichoderma tömlősgombák tevékenyégét is serkenti, és ezzel a betegségek kockázatát is csökkenti. Tavaly egy termesztési gond kapcsán pedig az is bebizonyosodott, hogy a Chitopronos kezelés segíti a szakszerűtlen szedéskor ejtett sebek beszáradását, így akadályozta a már fellépett botrítiszfertőzés terjedését a paprikaállományban. Ha mégis be kell avatkozni a biológiába, a kertészek igyekeznek minél kevesebb menetben letudni a növényvédő szerek kijuttatását, ezzel azonban ronthatják a hatásukat, magyarázta Balogh Ildikó. A rovarölők ugyanis pH 5-6 értéknél a leghatásosabbak, amíg gombaölő és lisztharmat elleni kezeléseknél a lúgosabb közeg az előnyös. A MATRIFRUIT, DREKKAR valamint TEJSAVÓ nevű készítmények új elemei az AMINORET® technológiának, de az előző évek tapasztalataiból kiindulva nagyban hozzájárulnak a sikeres uborkatermesztéshez.
A piac igényeire
A Hortiservice Kft. sok külföldi cég tápanyagait, zöldségfajtáit kínálja, olyan cégekkel működik együtt, melyek termékei illeszkednek az AMINORET® szermaradékmentes technológiába. A fajtákból is széles a választék, a méhkeréki találkozón a térségben sokak által termesztett kígyóuborkából elsőként a spanyol nemesítésű Dogo F1 fajtát emelte ki Rózsa Tamás szaktanácsadó. A hibrid a hűvösebb tavaszi időszakokat és a nyári hőséget egyaránt jól viseli. A 28-31 centiméter hoszszú, sötétzöld termései megfelelnek a hazai piac igényeinek, hosszan pulton tarthatók. Laza lombszerkezetének köszönhetően a tavaszi fényszegény időszakban is sötétzöldre színeződnek a termések. A szintén sötétzöld lombozata erős szöveti szerkezetre utal, ezért kevésbé szívogatják a tripszek és a levéltetvek, illetve a kórokozók is gyengébben fertőzik.
A méhkeréki talajos termesztésben is megállhatja a helyét a Spanyolországban már jól vizsgázott Takeshi F1 . A legkorábbi a kínálatban, gyorsan termőre fordul, hamar terhelhető, de természetesen megfelelő tápanyag-utánpótlással. Ennek a fajtának a termése is sötétzöld. Ellenálló az uborka mozaik, az uborka sárgaerűség és az uborka sárgalevelűség vírusokkal szemben. Az utóbbi kettő nálunk még kevésbé fontos, mert vektora, a Bemisia nem vagy csak elenyésző számban telel át hazánkban. Emellett kladospóriumés lisztharmat-ellenállóságot is beépítettek a fajtába. A Samurai F1 követi érési időben, valamivel gyengébb növekedési erélyű, azaz kevesebb munka van vele (ami nagy előny, a munkaerő ugyanis egyre kevesebb).
A magyar nemesítésű Trinity F1 korai tölteni való fehér paprika előnye a TM2-, TSWV- és CMV-ellenállóság. A 140 grammos bogyók kalciumfoltosságra nem hajlamosak, ültetését február végétől ajánlják. A Rezigo F1 ültetési idejét tekintve is nagyon sokoldalú, már a legkorábbi hideghajtatásban is helyet kaphat, ugyanis genetikailag antociánmentes. Fényes fehér bogyói 160 grammosak, talajon, talaj nélkül, és kordonon is termeszthető. A hegyes erős Venom F1 világoszöld bogyókat hoz, ez nem mindenütt előny, de például az áruházakban ezáltal könynyen megkülönböztethető az importtól. Bogyói kalciumhiányos foltosságra, lilulásra nem hajlamosak, 20 centiméter hosszúak, 4 centiméter vállal, 70-90 grammosak. Két szálra metszve ajánlja termesztését a nemesítő Capsico Kft.
Az Axxy F1 paradicsom bogyós és fürtös szedésre is alkalmas, kiemelkedő minőség – bogyószín, csészelevél, íz – jellemzi. Inkább talaj nélküli termesztésbe ajánlják. A növények erőteljes gyökérzetűek, így oltani nem feltétlenül szükséges. A cseresznyeparadicsomok közül a középkorai Mozia F1 talajon is termeszthető, fonálféreg-rezisztens. Mutatós, egyöntetűen 20 grammos, édes bogyókat nevel a hosszú fürtjeiben. A Party F1 cukkinifajta különlegessége, hogy partenokarp, azaz öntermékeny nővirágokat hoz. Ennek köszönhetően kora tavasszal és ősszel fóliákban hajtatva is jól köt, amikor nem repülnek a beporzó rovarok, akkor sem kell kézzel porozni. Nyitott lombjának köszönhetően több fényt kapnak a termések, és a szedés is könnyebb. A szabadföldre ajánlott Sayonara F1 termesztését pedig a szerteágazó ellenállósága teszi biztonságossá.
